google-site-verification=BGrTPBzbARRMNjiFX9At7oxZ61nQLT4rxAeSKmFILYg
top of page

Miért nem kell a méhet is eltávolítani?

A gennyes méhgyulladás nem jön létre petefészek hiányában.

Az állatorvostan hallgatók már első évesen megtanulják, hogy a méh a petefészkek eltávolítása után egy ceruzabél vastagságú szalag szerű köteggé alakul vissza.


Ezt valószínűleg azért tanítják meg az első éves anatómiában, hogy amikor ivartalanított kutyát boncolnak a hallgatók, akkor értsék, hogy miért van a méh helyén egy szalag és hova tűnt a méh.

A szövettan és a kórszövettan órákon szóba kerül, hogy a méh progeszteron és ösztrogén receptorai - azok aránya - hogyan változik a petefészek hormon termelése következtében; továbbá az is szóba kerül hogy

a gennyes méhgyulladás nem jön létre petefészek hiányában

illetve az, hogy a méh elsorvad ha nem érkeznek hozzá petefészek hormonok.

A negyed és ötöd éves szülészet tárgyban már arról is tanulnak a hallgatók, hogy milyen káros következményekkel jár a méh eltávolítása.

Igen!


A Szülészeti Tanszék az Állatorvosi Egyetemen a petefészek eltávolítását és a méh helybenhagyását tanítja korrekt ivartalanítási módszernek.

A múlt században még bevett szokás volt a méh eltávolítása az ivartalanító műtét során amiatt, hogy nem volt egységes konszenzus a helyes eljárásról, mivel célirányos kutatások híján túl kevés tudásanyag állat rendelkezésre, így nem a tudományos megalapozottság (ésszerűség) alakította ki a szokásokat. Emiatt a kutya és macska tulajdonosok gyakran szembesülhetnek azzal, hogy egy idősebb állatorvos még a megszokás útján járva a méh eltávolítást is minden esetben elvégzi.


Szerencsére azért nagy arányban vannak azok a régóta praktizáló állatorvosok is, akik követték a tudomány változását, képesek voltak szakítani a berögzült eljárásokkal és megtapasztalhatták, hogy az új szakmai irányok végül az állatok számára is kedvezőbb, biztonságosabb és fájdalommentesebb megoldásokat hoznak.

Azok az állatorvosok akik szakállatorvosi diplomát is szereznek, még többet tanulnak ezekről a folyamatokról.

Tehát röviden: már egy elsőéves állatorvostan hallgató is tud korrekt választ adni arra, hogy miért elég a petefészkeket eltávolítani.

Egy negyedéves pedig már azt is tudja, hogy a méhet miért nem szabad eltávolítani és azt is tudja hogy miért van szükség a bent hagyott méhből kialakuló szalag rendszerre.

Ezeket az információkat több alapos és részletes kutatás sorozat derítette fel; a kétezres évek óta nincs kérdés:


a petefészkeket kell eltávolítani az egészséges kutyák ivartalanítása során, mást pedig nem szabad.

A félreértések alapja az, hogy sajnos még állatorvosok is úgy képzelik el, hogy a méh ugyanolyan formában marad a hasüregben, mint ahogyan az ivartalanítás kivitelezése közben megpillantják.

Az állatorvosi szakma régen sokkal inkább kutató jellegű volt: az állatorvosok sokat boncoltak, ennek során olyan folyamatokat láttak és értettek meg, amiket a mai kizárólag könyveken nevelkedett generációk már nem látnak és mivel nincs utólagos vizsgálódás, keresés, emiatt tévképzetek alakulnak ki és szilárdulnak meg.

Az is jó, ha valaki más keresi a válaszokat és közli azokat (ezek a kutatások és az azokból születő szakcikkek). Ezeket olvasni kell és el kell tudni fogadni az azokba foglaltakat.

Ha azt nézem, hogy az én több mint 6000 elvégzett műtétem után csak egy-egy kutyának/macskának lett volna méhgyulladása vagy daganatos megbetegedése akkor bizonyára már tíz éve arra törekedtem volna hogy mindig kiműtsem a méhet is.




Friss bejegyzések

Az összes megtekintése
bottom of page